Mi az a dolomitkő, és összetörheti-e egy Raymond malom? — Használati, tulajdonságok és gyakorlati köszörülési útmutató

1. Mi az a dolomitkő?

A dolomit üledékes ásvány és kőzet, amelynek kémiai képlete a CaMg(CO3)₂ . Réteges lerakódásokban képződik, és a szennyeződésektől függően általában fehér, szürke, rózsaszín vagy világoszöld színű. A dolomitot széles körben használják építőipari és ipari ásványként, folyasztószerként az acélgyártásban, talajjavítóként, valamint magnéziumvegyületek és tűzálló termékek alapanyagaként.

2. Fizikai és kémiai tulajdonságok, amelyek az őrléshez számítanak

2.1 Kémiai összetétel és reakció viselkedés

A dolomit kalcium és magnézium kettős karbonátja (CaMg(CO3)2). Porított formában viszonylag közömbös a gyenge savakkal szemben (lassan reagál hígított sósavval), és gyakran használják semlegesítőszerként vagy töltőanyagként, ahol kémiai stabilitás szükséges.

2.2 Keménység, sűrűség és törékenység (miért számítanak ezek)

A feldolgozás kulcsszámai: Mohs-keménység ≈ 3,5–4, fajsúly ​​≈ 2,8–2,9. Mivel a dolomit viszonylag puha és törékeny sok érchez képest, mechanikai hatás hatására könnyen törik – ez hasznos tulajdonság a köszörűgépeknél. A szennyeződések (szilícium-dioxid/kvarc erek) azonban növelik a kopásállóságot és megváltoztatják a berendezés kopási profilját.

2.3 Tipikus ipari felhasználás, amelyhez porított dolomit szükséges

• Építőipari töltőanyagok (festékek, műanyagok, gumi)
• Mezőgazdasági mész- és talajmódosítás
• Üveg és kerámia alapanyag
• Kohászati ​​folyasztószer és tűzálló alkatrészek

3. Egy Raymond malom zúzhatja vagy őrölheti a dolomitot?

Rövid válasz: a Raymond malom dolomit őrlésére alkalmas (ez egy őrlő - nem elsődleges zúzó - gép). A Raymond malmokat általában finom por előállítására használják ásványokból, például dolomitból, mivel a dolomit Mohs-keménysége (~3,5–4) jól esik a Raymond malom jellemzőinek képességei közé.

3.1 Raymond malom képességei – mire számíthatunk

A dolomittal kapcsolatos Raymond csiszolórendszerek tipikus jellemzői:

• Elfogadható betáplálási méret általában ~15-30 mm-ig (nagyobb kőzeteket előre össze kell zúzni).
• A kisülési (kész) részecskék mérete gyakran állítható 45–180 μm (körülbelül 80–325 mesh) tartományban, az osztályozó beállításaitól és a modelltől függően.
• Javasolt anyagnedvesség jellemzően ~6% alatti (a magasabb nedvességtartalom eltömődéshez vagy a hatékonyság csökkenéséhez vezet).

3.2 Zúzás vs őrlés – ahol a Raymond malom működik

A Raymond malom finom őrlést (aprítást és osztályozást) végez az elsődleges zúzás helyett. A dolomit tipikus folyamatfolyamata a következő: elsődleges zúzó (pofa vagy ütve) → másodlagos zúzás (szükség esetén kúp vagy ütve) → rostálás → Raymond malom (végső őrlési levegő osztályozó) → gyűjtés. Az előzúzás biztosítja az előtolás méretét a Raymond malom határain belül, és csökkenti a kopást.

4. Gyakorlati paraméterek és javasolt beállítás a dolomitfeldolgozáshoz

4.1 Takarmány-előkészítés és előzúzás

A Raymond malom védelme és a stabil teljesítmény garantálása érdekében a következőképpen készítse elő a takarmányt:

• A Raymond malom betáplálása előtt törje össze a nyers dolomitot ≤20–30 mm-re.
• Távolítsa el a túlméretezett szennyeződéseket (acél, nagy szilícium-dioxid csomók), és osztályozza szita szerint, ha az adagolás egyenetlen.
• Szárítsa meg vagy szitálja elő az anyagot, ha a nedvesség meghaladja a ~6%-ot az agglomeráció elkerülése érdekében.

4.2 Célfinomság, kapacitás és modellválasztás

Válassza ki a Raymond malommodellt a célháló és a kapacitás alapján. Tipikus példák:

5. Kopás, karbantartás és minőség-ellenőrzés

5.1 Kopás, bélések és hengerek kopása

Bár a dolomit viszonylag puha, a szennyeződések (szilícium-dioxid/kvarc) növelik a csiszolóképességet és felgyorsítják a csiszolóhengerek, a gyűrűk és az osztályozó pengék kopását. Válasszon kopásálló ötvözeteket a görgőkhöz, és ütemezetten cserélje ki a béléseket. Figyelje a vibrációt és az áramfelvételt a rendellenes kopás korai figyelmeztetéseként.

5.2 Folyamatszabályozás és porkezelés

Szereljen be megbízható levegőosztályozót és porgyűjtőt (zsákszűrőt), hogy felfogja a finomszemcséket és megóvja a munkahelyi levegő minőségét. Állítsa be az osztályozó sebességét a részecskemérethez, és használja a zárt rendszerű pneumatikus visszatérést a maximális hozam és a termék egyenletessége érdekében.

6. Mikor NE használjunk Raymond malmot (és alternatívákat)

Válasszon alternatívákat, ha a takarmányozási feltételek vagy a termékcélok ütköznek a Raymond malom erősségeivel:

• Ha az alapanyag >6% nedvességet tartalmaz, és nem szárítható, a függőleges hengermalom vagy a szárítórendszerrel ellátott golyósmalom jobb lehet.
• Ha nagyon nagy áteresztőképességre (több tucat-száz t/óra) és durva őrlésre van szükség, fontolja meg a függőleges hengermalom vagy a nagy golyós malom használatát.
• Ha a takarmány rendkívül koptató (magas kvarctartalom), egy erősebb golyósmalom vagy speciális kopásálló berendezés csökkentheti a hosszú távú működési költségeket.

7. Gyors működési ellenőrző lista üzembe helyezés előtt

• Erősítse meg a takarmányméret eloszlását – előzúzása, ha >30 mm.
• Mérje meg a nedvességet; cél <6% a legjobb teljesítmény érdekében.
• Válassza ki a célháló osztályozó beállításait, és futtasson egy rövid próbapróbát.
• Tervezze meg a hengerek, gyűrűk és szűrőzsákok pótalkatrész-készletét.
• Állítsa be a kibocsátásszabályozást és a termékmintavételi protokollokat.

8. Összefoglalás – gyakorlati válasz az alapkérdésre

Igen – egy Raymond malom hatékonyan őrölheti a dolomitot számos finom szemcseméretűre, ha a takarmányt megfelelően előkészítik (előzúzott ≤ 20–30 mm-re, nedvességszabályozás ~6% alatt), a megfelelő modellt választják ki a kívánt kapacitáshoz és finomsághoz, és a kopás/por ellenőrzése a helyén van. Rendkívül nagy áteresztőképesség, nagyon nedves adagolás vagy erősen koptató szennyeződések esetén fontolja meg az alternatív csiszolási rendszereket vagy az előfeldolgozási lépéseket.